Az űrtechnológia egyre inkább beépül a globális szolgáltatások infrastruktúrájába, és ma már nem csupán a tudományos világ vagy a katonai szféra kiváltsága, hanem a gazdaság egyik stratégiai pillére is. A Budapesten megrendezett "HUNOR-program: A hazai űrszektor 'Booster-e'?" című szakmai rendezvényen a magyar űripari fejlesztések jelenéről és jövőjéről volt szó, tudományos és üzleti szemszögből.
A világűr meghódítása nem cél, hanem eszköz
Az űrtechnológia már jelen van a navigációs rendszerektől a meteorológiai előrejelzésekig, a globális adatkommunikációtól a földmegfigyelésig. A szektor tudományos jelentősége mellett ma már biztonságpolitikai és gazdasági fontossága is vitathatatlan. A fejlett űripari kapacitás egy ország versenyképességének alapfeltétele, különösen egy tudásalapú, high-tech társadalomban.
Magyarország évek óta következetesen építi fel saját űrstratégiáját. E stratégia nemcsak a nemzeti célokat fogalmazza meg, hanem meghatározza azokat a területeket is, ahol érdemes magyar kapacitásokat fejleszteni - ilyen például az emberes űrrepülésben való részvétel, vagy az önálló űrkutatási és technológiai kompetenciák kiépítése.
A HUNOR-program: magyar jelenlét az emberes űrrepülésben
A HUNOR (Hungarian to Orbit) program célja, hogy Magyarország ismét bekapcsolódjon az emberes űrmissziókba. A program egyik központi eleme a magyar űrhajós részvétele a tervek szerint 2024-ben induló Axiom-4 küldetésben. Ez a misszió nemcsak presztízsértékű, de tudományos szempontból is jelentős: a fedélzeten végzett kísérletek mintegy felét a magyar kutatási portfólió adja.
Hazai innováció és nemzetközi integráció
Magyarország 2015 óta teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA), ami lehetőséget biztosít a magyar egyetemek, vállalatok és kutatóhelyek számára, hogy részt vegyenek nemzetközi űrprogramokban. Míg 2019-ben mindössze 23 magyar partner szerepelt az ESA regiszterében, ez a szám 2024 végére 256-ra emelkedett - ez látványos bővülés, amely tükrözi az ágazat fejlődését.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) vezetésével létrejött konzorcium 21 magyar felsőoktatási intézményt fog össze, és az űrtémák oktatásában, kutatásában is egyre aktívabb nemzetközi jelenlétet mutat. Külföldi hallgatók is bekapcsolódnak a képzésekbe, így az űrtudomány hazai oktatása is exportképes tudássá válik.
A piac is felfedezte az űripart
Korábban ritka volt, hogy kockázati tőke jelent meg az űriparban, ma viszont egyre több start-up vállalkozás kezd el e technológiai területeken működni, és vonzza a befektetői tőkét. A Hiventures tapasztalatai szerint a piaci szereplők is egyre inkább felismerik az űrtechnológia alkalmazási lehetőségeit - akár anyagkutatásról, távérzékelésről, akár kommunikációs rendszerek fejlesztéséről van szó.
2025: az űrgazdaság áttörésének éve?
A szakértők szerint 2025 az űripar felgyorsuló fejlődésének éve lehet. Globálisan egyre nagyobb beruházások irányulnak az űrszektorra, miközben a technológiai költségek csökkennek, és a hozzáférhetőség szélesedik. Magyarország tehát egy olyan iparágba fektet, amely nemcsak stratégiai, de gazdasági szempontból is nagy jövő előtt áll.
Az űrtechnológia már nem a jövő, hanem a jelen egyik meghatározó technológiai és gazdasági pillére. Magyarország célja nem csupán a nemzetközi együttműködésekben való részvétel, hanem a saját kompetenciák és ipari kapacitások megerősítése is. A tudomány, az oktatás, a gazdaság és az innováció metszetében álló űrszektor mára a magyar technológiai fejlődés egyik motorjává válhat.
