A Telegram alapítója több mint egy év jogi bizonytalanság után ismét szabadon hagyhatja el Franciaországot.

Szorosabb technológiai együttműködés a hibrid fenyegetések árnyékában.

London átfogó szabályozásra készül a mesterséges intelligenciával létrehozott szexuális visszaélések ellen. A brit kormány új stratégiájában teljes tiltást vezetne be az úgynevezett meztelenítő applikációkra, amelyek AI segítségével generálnak hamis pucér képeket. A döntés a digitális technológia és a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelem metszéspontjában születik.

A digitális bűnözés robbanásszerű növekedése miatt az Europol vezetése sürgeti az uniós szabályozás egyszerűsítését, miközben szakértők attól tartanak, hogy a rendőrségi mesterséges intelligencia használata az alapjogok rovására mehet.

A technológiai trendekkel foglalkozó hírekben az AI szélesebb körű elterjedése óta visszatérő kérdés, hogy a mesterséges intelligencia vajon átveszi-e az informatikusok - például a szoftverfejlesztők és -tesztelők - munkáját.

Először fordul elő Európában, hogy kiskorúak online védelmének elmulasztása miatt büntetőeljárás indul egy közösségimédia-platform ellen. A francia ügyészség vizsgálja, hogy a TikTok algoritmusa valóban olyan tartalmak felé tereli-e a gyerekeket, amelyek károsíthatják mentális egészségüket - miközben az uniós digitális szabályozás új korszakot nyit a techcégek felelősségre vonásában.

Ahogy a mesterséges intelligencia rohamtempóban fejlődik és az etikai viták fokozódnak, úgy vált a tudósok számára a tudat megértése minden eddiginél sürgetőbb feladattá.

Egy friss amerikai kutatás szerint a mesterséges intelligencia rendszerek, ahogy egyre fejlettebbé válnak, hajlamosak az önérdekű viselkedésre. A Carnegie Mellon Egyetem tudósai arra figyelmeztetnek, hogy az emberi gondolkodást utánzó AI-modellek nem feltétlenül erősítik a társadalmi együttműködést - sőt, egyes esetekben kifejezetten rombolhatják azt.

A mesterséges intelligencia és a felhőalapú infrastruktúra korában újra kell értelmeznünk, hogy hol húzódik a határ az üzleti érdek, az állami szuverenitás és az emberi jogok között.

Új jogi keretek a biztonságos és átlátható AI-használat érdekében.

Az európai gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozások súlyos válságon mennek keresztül. Miközben a bevételek csökkennek és a bérköltségek emelkednek, a bürokrácia és a szigorú uniós szabályozás tovább nehezíti a működésüket. A digitális modernizáció, az állami beruházási ösztönzők és a mesterséges intelligencia alkalmazása kínálhat kiutat a tagállamok gazdaságainak számára.

Az analóg számítógépek potenciális megoldást kínálhatnak az adatközpontok AI-boom okozta növekvő energiafogyasztására.

Fokozódik a transzatlanti feszültség.

A magyarországi üzleti szolgáltató központok (Business Service Centres - BSC) egyre inkább stratégiai digitális innovációs központokká válnak, túllépve hagyományos back-office szerepükön. Az ABSL (Association of Business Service Leaders in Hungary) és a Deloitte Magyarország friss jelentése szerint a szektor jelentős mértékben hozzájárul a GDP-hez és a foglalkoztatáshoz, de a növekedés fenntartásához elengedhetetlen a tehetséggondozás, a szabályozási környezet átláthatósága és a köz- és magánszféra közötti együttműködés erősítése.

Egy most közzétett, példátlanul átfogó nemzetközi kutatás szerint a mesterséges intelligenciával működő asszisztensek - ChatGPT, Copilot, Gemini és Perplexity - a hírek közel felét tévesen, pontatlanul vagy félrevezetően adják vissza.

Az OpenAI mentálhigiénés segítő funkciókat fejleszt a mesterséges intelligenciában, miután adatelemzése szerint a felhasználók bizonyos része mentális válságban fordul a chatbothoz.

Az amerikai kiskereskedelmi és technológiai óriás, az Amazon több ezer munkahely megszüntetését jelentette be, hivatkozva az átszervezés szükségességére és a mesterséges intelligenciára való összpontosításra.

Dr. Szabó Zoltán kutatót, a HUN-REN SZTAKI AI EDIH Hungary projekt tudományos munkatársát és Dr. Gulyás Lászlót, az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszékének docensét, az AI EDIH szakmai vezetőjét, az NJSZT Mesterséges Intelligencia Szakosztályának elnökét is kikérdeztük az ügyben.

Több száz közéleti személyiség írt alá egy petíciót, amelyben a mesterséges intelligencia egy olyan formájának globális betiltását követelik, amely felülmúlhatja az emberek gondolkodását.

Újdelhi biztosítani akarja, hogy a közösségi média vállalatok címkézzék a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat a deepfake-videók, az álhírek és a manipulációs kísérletek elleni küzdelem részeként.