A becslések szerint kevesebb, mint 20 százalékát, ha összegyűjtik és újrahasznosítják.

A kínai gyártó bevételi rekordokat döntött 2021 második negyedévében, jelentősen megnövelte a piaci részesedését a tavalyi eredményekhez képest.

Azonban a jelenlegi tíz legnagyobb gyártó vállalat a csőben lévő napenergia projektek alapján túlnyomórészt kínai.

A Xiaomi telefonjai még mindig a tömegpiac felé tolódnak, mivel készülékeinek átlagos eladási ára 75 százalékkal alacsonyabb, mint az Apple-é.

Peking meg fogja védeni a kínai vállalatokat, de nem közölt részleteket az esetleges megtorlásról.

A hatalmas kínai fuvarmegosztó tőzsdére akar menni.

A kínai platformok újabb kálváriáinak előfutára lehet ez az egész.

Az újabb amerikai szankciókra válaszul Peking lépéseket tesz a kínai vállalatok érdekeinek védelmében.

Egy friss bírósági döntés feloldotta a Trump-adminisztráció által a kínai mobilgyártó ellen elrendelt beruházási tilalmat.

A kínai gyártónak sikerült a kijelző alá épített arcfelismerő rendszert készítenie. Ha a megoldás beválik, végre tényleg elfelejthetjük a képernyők tetején éktelenkedő bemetszéseket.

Többek között tiltják az árrögzítést, a technológiák korlátozását, valamint az adatok és algoritmusok olyan jellegű alkalmazását, amelyek piactorzító hatást eredményeznek.

Többek között az Alipay és a WeChat Pay használatát is betiltja az új elnöki rendelet, bár a végrehajtásával adódhat egy apró bökkenő.

Bár az amerikai-kínai kereskedelmi kakaskodást elindító Trump-kormánynak már csak napjai vannak hátra, az Egyesült Államokban továbbra sincs jó dolga a kínai tech- és telekom-vállalatoknak. Jó kérdés, az új vezetés alatt hogyan folytatódik a történet.

Úgy látszik, a távol-keletre is begyűrűzött a monopol-perek új hulláma. A kínai Amazonként emlegetett Alibaba elleni kereset alakulását érdekes lesz figyelni, hiszen Kínában sok minden máshogy történik, mint a világ többi részén.

A Zoom egyik magas rangú vezetőjét vádolta meg egy amerikai bíróság azzal, hogy felhasználói adatokat szivárogtatott a kínai kormánynak, valamint önhatalmúlag cenzúrázott videóbeszélgetéseket.

A dél-koreai cég nem bírja a versenyt a kínai gyártókkal, ezért a túl nagy veszteséget termelő olcsó és középkategóriás okostelefonok előállítását inkább másra bízza.

A Huawei után újabb kínai cég lett nemkívánatos az USA számára. A SMIC vállalatot az Egyesült Államok védelmi minisztériuma katonai kapcsolatai miatt tette tiltólistára. Idáig olyan óriások vásároltak tőle, mint a Texas Instruments és a Qualcomm.

A bérgyártó óriás inkább félrehúzódik az amerikai-kínai kereskedelmi csatározások útjából, hogy megtarthassa a legkedvesebb ügyfelét.

A Qualcomm kormányzati engedélyt kapott, hogy 4G mobillapkákat adjon el a kínai gyártónak. Ez persze csak a kezdet, a mostani engedély még nem húzza ki a kínai gyártót a pácból.

Az Egyesült Államok tiltása miatt a kínai cég meglehetősen nehéz helyzetbe került, most azonban a jelek szerint lassan visszakaphatja partnereinek egy részét. Jó kérdés persze, nincs-e mindehhez már túl késő.