A közösségi média kutatói olyan mesterséges intelligencián dolgoznak, mely sokkal okosabbá teheti a virtuális személyi asszisztenseket, ezzel könnyítve meg komolyan az életünket.

A COVID-19-cel kapcsolatos megosztásoknál egy felugró üzenet megmutatja, milyen régi a hír forrása. Így talán vissza lehet fogni a lejárt szavatosságú információk és ostobaságok áramlását.

Ahogy az sejthető volt, az elnökválasztás közeledtével beindult a kamuoldalak nagyüzemi gyártása, de a jelek szerint Zuckerberg cége valamelyest fellép ellenük.

Miközben a kormányok és a gazdaság szereplői az újraindításon munkálkodnak, már le lehet szűrni az átmeneti időszak tapasztalatait. A teszteredmények a hibrid megoldásokat hozzák ki legjobbnak.

A közösségi hálózatnak 650 millió dollárt kell fizetnie, amiért a felhasználók egyértelmű hozzájárulása nélkül vetette alá arcfelismerésnek a fotójukat.

Egy modernebb munkafelületet kapnak a szolgáltatás felhasználói, mely még hatékonyabban segíti a távmunkát.

A cég ellen már a sokadik trösztellenes vizsgálat folyik: ezúttal az olaszok vizsgálódnak ellene, és az Amazon szintén érintett az ügyben. De záporoznak a csapások a Google-ra és a Facebookra is.

A Facebook vezérigazgatóját folyamatos kritikák érik amiatt, hogy nem regulázza meg kellőképpen az amerikai elnök bejegyzéseit, de szerinte ennek hátterében semmilyen titkos alku nincs.

Donald Trump büszkélkedett el a történettel egy interjúban, szerinte zseniális húzás és nagy siker volt a 2018-as akció.

A késlekedés viszont azt jelenti, hogy az amerikai választások alatt még nem ellenőrzi a bizottság az álhíreket terjesztő oldalakat, melyek négy évvel ezelőtt is komoly problémát okoztak.

Miután az elmúlt évek arról szóltak, hogy a netes hirdetők mindent meg akartak tudni rólunk, kiderülhet, hogy nem is ez a leghatékonyabb hirdetési módszer. Persze ettől még nem rögtön áll földbe az adatgyűjtő-követő rendszer, de látszik, hogy van más út.

Az amerikai kongresszus elé idézték be a négy legnagyobb tech-cég képviselőit egy komoly trösztellenes vizsgálat keretében.

A cég ugyan nem csatlakozik a közösségi platform elleni bojkotthoz, de nem örül, hogy kétes eredetű tartalmak mellett jelennek meg a hirdetései.

Olyan óriásvállalatok alkalmazottai kínálnak ajánlóleveleket egy kis pénzért cserébe, mint a Google, az Amazon vagy a Facebook.

A Facebook kérdés nélkül tiltja a rasszok vagy vallások ellen gyűlöletet szító hirdetéseket és megbélyegzi a politikusok vitatható posztjait is.

A cég azután terelte jogi útra az ügyeket, hogy a közösségi platformjaikkal visszaélő oldalak többszöri felszólításra sem hagytak fel tevékenységükkel.

A közösségi hálózat a jelek szerint feladta a harcot az álhírek ellen. Lényegében bármilyen politikai reklámnak helyet adnak, és az amerikai választások előtt nem fogják ellenőrizni a hirdetések valóságtartalmát.

Az új eszközzel törölhetjük, vagy a kíváncsi szemek elől teljesen eltüntethetjük meggondolatlan régi posztjainkat, vagy azokat a fotókat, amikre ma már nem vagyunk büszkék. A szolgáltatás először a mobil appban jelenik meg, de később jön az asztali változata is.

A Facebook Messenger új szolgáltatása figyelmeztet, ha csaló próbál a bizalmunkba férkőzni. A rendszer nem az üzenetekbe olvas bele, hanem viselkedési mintákat figyel.

Teljesen várható módon a Facebook nem állt meg annál, hogy két és félmilliárd ember agórája és találkahelye legyen, és a bevétel nagyját a külső hirdetésekből szerezze. Elindult a Facebook Shops, a közösségi oldal saját e-kereskedelmi szolgáltatása.