Június 30-áig kellett a vállalkozásoknak nyilvántartásba vetetniük magukat az SZTFH rendszerében.

Már csak alig pár napjuk maradt a NIS2 szabályozásban érintett magyarországi vállalatoknak arra, hogy a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény (Kibertan.tv.) szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségüknek eleget tegyenek.

Ön tudja, hogy az EU-ban hány szabályozás foglalkozik a kiber- és IT-biztonsággal? Elképesztő, hogy milyen sok van érvényben, ember legyen a talpán, aki ezt tudja követni! Segítünk.

A NIS2 jön, vélhetően ezt senkinek nem kell már magyarázni az olvasók közül. Ami viszont talán kevésbé tudatosodott sokakban a kezdeti nagy feladattömeg láttán az az, hogy a NIS2 megfelelés nem egy egyszeri feladat csupán, hanem mint megfelelési kényszer, velünk fog maradni az elkövetkezendő évek során is.

Manapság mindenki a NIS2 megfelelésről beszél és úgy tűnik, hogy sokan sokféle terméket kínálnak a piacon. Nehéz eligazodni az útvesztőben, hiszen vannak olyan funkciók, amelyek egy-egy NIS2 követelményt valóban kielégítenek. De vajon mindezekre szüksége van a cégeknek? És ha igen, akkor milyen sorrendben? Kérdéseinkre Csendes Balázs, a Spirity szakembere válaszolt.

A friss jelentéséből kiderült, hogy a zsarolóvírus-támadások száma növekszik, mivel a megfelelőségi kudarcok sebezhetővé teszik a vállalkozásokat a támadásokkal szemben.

Bor Olivérrel, az SZTFH kiberbiztonsági és kommunikációs szakértőjével összefoglaltuk a kiberbiztonsági szabályozások fejlődését az eredeti NIS-irányelvtől a továbbfejlesztett NIS2-keretrendszerig, felhívva a vállalkozások figyelmét a kiberbiztonság növekvő jelentőségére az összetett fenyegetésekkel szemben.

Az új uniós kibervédelmi irányelv, a NIS2 számos szervezet számára támaszt új követelményeket több különféle területen. Nehéz eligazodni, kinek milyen teendői vannak, mely rendszereket és folyamatokat kell átvizsgálni, és milyen fejlesztéseket muszáj véghezvinni a megfeleléshez.

A NIS2 - távoli hasonlattal élve - az új GDPR, azaz egy szabályozás, amellyel a saját érdekükben foglalkozniuk kell az érintett vállalatoknak. Egy kötelező informatikai audit során azt kell bizonyítaniuk, hogy felkészültek a kiberbiztonsági incidensek kezelésére.

A CRQ még egy kevéssé ismert fogalom Magyarországon, de mielőtt bemutatnánk magát a modellt, ami csupán csak egy eszköz, lépjünk pár lépést hátrébb és nézzük meg mire is használható ez az eszköz... egyáltalán mitől is nevezhetünk "jónak" egy kockázatkezelési programot?

2024 kritikus év a kiberbiztonság terén, a kiberbűnözés növekedése ijesztően magas kockázatot jelent a vállalkozások számára és folyamatos kihívást jelent a védelemmel foglalkozó szakembereknek. Az Európai Unió rendeletei, mint a NIS2 és a DORA, jelentős változásokat hoznak, valamint az átfogó információbiztonsági kontrollok és a tudatosítás, oktatás szerepe is egyre fontosabbá válik.

Az érintett cégeknek ki kell alakítaniuk az információbiztonsági irányítási rendszerhez kapcsolódó adminisztratív, logikai és fizikai védelmi intézkedéseket is, valamint egyértelműen meg kell határozniuk a biztonsági vezetők, valamint a felhasználók felelősségét.

Ha egy mikro- és kisvállalkozás például elektronikus hírközlési szolgáltatónak vagy bizalmi szolgáltatónak minősül, akkor rá is vonatkozik ez az új jogszabály.

Éves árbevételük akár két százalékát is kifizethetik büntetésként azok a cégek, ahol 2025-ig nem készülnek fel.

Egy évük van a felkészülésre az Európai Unió új kiberbiztonsági irányelve, a NIS2 hatálya alá tartozó szervezeteknek. Jól jöhet a tanácsadói segítség.

Már egy jó ideje ismert az Európai Unió új kiberbiztonsági irányelve, a NIS2, amely minimumszabályokat fogalmaz meg az energetikában, közlekedésben, egészségügyben, hírközlésben, élelmiszeriparban és hulladékgazdálkodásban működő nagyobb cégeknek.

Állást foglalt a Sophos a NIS2 irányelv és a kiberrezilienciáról szóló uniós törvénytervezettel kapcsolatban.