Miután a Facebook elkezdte letiltani az amerikai választási csalásokkal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket, a felhergelt közönség újabb platformokat keresett magának.

A KKV-k dolgozói munka közben leginkább olyan webes szolgáltatásokat használnak, mint a Facebook, a YouTube - és ezekre szállnak rá leginkább az adathalász csalók is.

Ma tárgyalják a G20-as országok pénzügyminiszterei az OECD napokban nyilvánosságra hozott javaslatcsomagját, amely a digitális gazdaság megadóztatását, valamint egységes minimális társasági adó bevezetését célozza.

Alexander Nix a 2016-os amerikai elnökválasztás után a Facebooknál kirobbant adatszivárgási botrány során volt az érintett adatelemző cég, a Cambridge Analytica vezetője. Úgy tűnik, alaposan kivette a részét a csalásokból.

Az Oculusra épülő Infinite Office szolgáltatás virtuális munkahelyet varázsol a dolgozók köré. A közösségi hálózat a Facebook Connect konferencián mutatta be újdonságát.

A cég a jelek szerint visszatér a gyökereihez és olyan felületet szeretne létrehozni a platformon belül, melyet a felsőoktatásban tanulókra optimalizál.

Ha a közösségi óriás nem kap engedélyt az Európa és Amerika közötti adatcserére, az egész közösségi oldal leállhatna.

Az Európai Unió Bíróságának júliusi döntése nyomán Írország meg akarja tiltani a közösségi hálózatnak, hogy az Egyesült Államokba továbbítsa az EU-s polgárok adatait. Ez pedig a jelenlegi formájában teljesen ellehetetlenítené a globális működésre beállt Facebookot.

A Facebook és a Twitter által lekapcsolt álhírgyártók nem csak pár pattanásos kölyök által alakított csoport tagjai voltak, a trollgyárak komoly tétre játszanak.

Ha stickerekre, vagyis matricákra és kitűzőkre keresünk rá a Marketplace-en, ne lepődjünk meg, ha ismétlő puskát vagy pisztolyt ajánló hirdetésekbe botlunk. A Facebookon folyó fegyverkereskedelem már az amerikai politikusok szemét is csípi.

A közösségi média kutatói olyan mesterséges intelligencián dolgoznak, mely sokkal okosabbá teheti a virtuális személyi asszisztenseket, ezzel könnyítve meg komolyan az életünket.

A COVID-19-cel kapcsolatos megosztásoknál egy felugró üzenet megmutatja, milyen régi a hír forrása. Így talán vissza lehet fogni a lejárt szavatosságú információk és ostobaságok áramlását.

Ahogy az sejthető volt, az elnökválasztás közeledtével beindult a kamuoldalak nagyüzemi gyártása, de a jelek szerint Zuckerberg cége valamelyest fellép ellenük.

Miközben a kormányok és a gazdaság szereplői az újraindításon munkálkodnak, már le lehet szűrni az átmeneti időszak tapasztalatait. A teszteredmények a hibrid megoldásokat hozzák ki legjobbnak.

A közösségi hálózatnak 650 millió dollárt kell fizetnie, amiért a felhasználók egyértelmű hozzájárulása nélkül vetette alá arcfelismerésnek a fotójukat.

Egy modernebb munkafelületet kapnak a szolgáltatás felhasználói, mely még hatékonyabban segíti a távmunkát.

A cég ellen már a sokadik trösztellenes vizsgálat folyik: ezúttal az olaszok vizsgálódnak ellene, és az Amazon szintén érintett az ügyben. De záporoznak a csapások a Google-ra és a Facebookra is.

A Facebook vezérigazgatóját folyamatos kritikák érik amiatt, hogy nem regulázza meg kellőképpen az amerikai elnök bejegyzéseit, de szerinte ennek hátterében semmilyen titkos alku nincs.

Donald Trump büszkélkedett el a történettel egy interjúban, szerinte zseniális húzás és nagy siker volt a 2018-as akció.

A késlekedés viszont azt jelenti, hogy az amerikai választások alatt még nem ellenőrzi a bizottság az álhíreket terjesztő oldalakat, melyek négy évvel ezelőtt is komoly problémát okoztak.