A generatív mesterséges intelligencia fejlődésével egyre nehezebb pusztán egy kép, videó vagy hangfelvétel alapján eldönteni, hogy egy digitális tartalom valóban attól származik-e, akinek tulajdonítják, illetve módosították-e annak létrehozása óta. Ezzel párhuzamosan Európában stratégiai kérdéssé vált a digitális infrastruktúrák és adatok feletti kontroll is.

Az elmúlt évek gazdasági környezete a rugalmasabb működési formáknak kedvezett, ami számos szolgáltató ágazatban az egyéni vállalkozások térnyerésében is tükröződik.

Ez nem jelenti azt, hogy könnyű IT szakembert találni, de a korábban általános licitháborúk ma már jóval ritkábbak, miközben bizonyos hiányszakmákban továbbra is intenzív a verseny.

Életbe léptek az uniós AI-rendelet új átláthatósági szabályai: a chatbotokat, deepfake-eket és számos mesterséges intelligenciával készült tartalmat egyértelműen meg kell jelölni.

Június 18-án, csütörtökön a Margitszigeti Kristály Színtéren tér vissza a BeerUP Tech Fest, Magyarország egyik legnagyobb ingyenes, közösségi tech rendezvénye, amely idén is várja a technológiai témák iránt érdeklődőket, így például a fejlesztőket, kiberbiztonsági szakembereket, IT vezetőket.

A június 30-i határidő közeledtével egyre sürgetőbb kérdés, hogy az érintett vállalatok képesek lesznek-e teljesíteni a NIS2 által előírt első kiberbiztonsági auditokat. A Tudományos és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére június 11-én ráadásul fontos változások is hatályba lépnek többek között az auditorokra vonatkozóan, ami új helyzetet teremt ezen a piacon. A jelenlegi helyzetről, a leggyakoribb problémákról és a szabályozás jövőjéről Zala Mihály kiberbiztonsági szakértőt kérdeztük.

A generatív mesterséges intelligencia terjedésével a digitális hitelesítés hardverszintű védelemmé vált - a digitális vízjelektől a viselkedésalapú biometrián át az új tartalom-hitelesítési szabványokig.

Egyre több techvezető álmodik űrben működő adatközpontokról, de szakértők szerint a költségek, a technológiai akadályok és a környezeti kockázatok miatt az ötlet akár súlyosabb problémákat is okozhat, mint amiket megoldana.

Az Európai Bizottság szerint az X mesterséges intelligenciája, a Grok, kiskorúakat is ábrázoló erotikus képeket generálhatott.

A mesterséges intelligencia-ipar évekig a laboratóriumi mérőszámok körül forgott. A felhasználók azonban egészen más szempontok alapján ítélik meg egy modell értékét: mennyire következetes, mennyire érthető, mennyire lehet rá támaszkodni a mindennapi problémákban.

A mesterséges intelligenciával generált hamis tartalmak felismerésének hiánya háromszorosára növelheti a kibercsalásokkal szembeni sebezhetőséget - derül ki a Visa friss, reprezentatív kutatásából. A jelenség nem pusztán technológiai kérdés: a digitális tájékozatlanság ma az egyik legnagyobb kockázati tényező a kibertérben.

Egy hónappal a rendkívüli állami beavatkozás után a holland kormány felfüggesztette a Nexperia állami felügyeletét. A háttérben geopolitikai feszültségek, ellátásbiztonsági aggodalmak és a globális technológiai verseny láthatatlan erővonalai húzódnak.

Az ipari szoftverfejlesztésre fókuszáló PROD elnevezésű online verseny angol és orosz nyelven várja a 8-12. évfolyamos diákokat a világ minden tájáról. A cél, hogy a fiatalok valós ipari problémákon keresztül ismerkedjenek meg a szoftverfejlesztés modern technológiáival és projektmenedzsment-folyamataival.

November 7-én hét amerikai család nyújtott be keresetet az OpenAI ellen, azt állítva, hogy a ChatGPT - különösen a GPT-4o modell - hozzájárult hozzátartozóik öngyilkosságához vagy pszichózishoz vezető téveszméinek elmélyítéséhez.

Az Európai Parlament jogi bizottságának törvényhozói megszavazták az Európai Bizottság beperlését a szabadalmi licencek szabályozására irányuló javaslat elvetése miatt.

Először fordul elő Európában, hogy kiskorúak online védelmének elmulasztása miatt büntetőeljárás indul egy közösségimédia-platform ellen. A francia ügyészség vizsgálja, hogy a TikTok algoritmusa valóban olyan tartalmak felé tereli-e a gyerekeket, amelyek károsíthatják mentális egészségüket - miközben az uniós digitális szabályozás új korszakot nyit a techcégek felelősségre vonásában.

Újdelhi biztosítani akarja, hogy a közösségi média vállalatok címkézzék a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat a deepfake-videók, az álhírek és a manipulációs kísérletek elleni küzdelem részeként.

A jelenség egyszerre vet fel külpolitikai, jogi és technológiai kérdéseket, hiszen a digitális tér szabályozása immár a nemzetközi hatalmi játszmák egyik fő frontvonalává vált.

A szünet a szektorban bekövetkező problémák előjele lehet, egyes elemzők arra figyelmeztetnek, hogy megismétlődhet a dotkomlufi kipukkanása.

A Direct One szolgáltató friss jelentése szerint az elmúlt egy évben 13 százalékkal nőtt az aktív felhasználók száma, így mára több mint 40 ezren használják rendszeresen az alkalmazást különböző tartalmak megtekintésére.